Levél…
Kedves Misi!
Azért írom ezt a levelet neked, hogy elbúcsúzzak. Eljött az ideje a könnyes elválásnak. Sajnos egy olyan útra léptél, amit én tovább nem tudok követni.. Bele betegedtem.
Azért írom ezt a levelet neked, hogy elbúcsúzzak. Eljött az ideje a könnyes elválásnak. Sajnos egy olyan útra léptél, amit én tovább nem tudok követni.. Bele betegedtem.
Pedig jófejnek tűntél .. másodjára, mert ugye elsőre egy
szót sem szóltál senkinek. Azt hittem gyászolsz, olyan csendben voltál. és
magaddal rántottad a kinti zajt is. Szinte magadba tartva mindent, ami kint
rossz.. aztán elmosolyodsz, sóhajtasz.. és minden értek.
Búcsúzom. Szomorú, de így van. Nem kellesz! Nincs rád többé
szükségem és ez az igazság és az igazság általában fáj.
Pedig voltak idők, amikor szépen muzsikáltak a dallamaid.
Minden erőt és fájdalmat bele tudtál tenni. szinte viharként rhant ki belőled
minden jó és rossz érzés. Tudod, túl sokáig fogtad magadban ezeket a dolgokat..
felemésztett.
„abszurd”
Kedves Misi!
Újrakezdem.
Eltávolodtam tőled… Pedig olyan mély szerelem fűzött hozzád
olykor. Szinte hatalmas imádattal néztem fel rád, büszkén, mintha a saját fiam
lennél! Sajnálom, hogy így alakult a dolog. Nem kellett volna annyit hazudnod
nekem és lehet hogy máshogy alakul.
Akkor nap, amikor megláttalak, ahogy törökülésben ülsz a
kádban és folyik a fejedre a víz, te
pedig a tenyereidet nézted, akkor megálltam. Tíz percig néztem, ahogy
összeroskadva az a száz kilós fiatal srác csak néz, úgy hogy a szeme tele ment
vízzel és már nem is lát.. Láttam, hogy a szádon át vettél levegőt és egyszer
véletlenül az orrodon akartál, amivel jó adag vizet beszippantottál, majd
hátradőltél és rám néztél. „Szánalmas vagyok!”.
Kedves misi
Csökken a jóindulatom irántad. Nagyon aranyos vagy! Jóindulatú
és kedves. Már nem félsz elmondani az őszinte érzéseidet, sokat fejlődtél! Büszke
lehetsz mind, arra amit eddig az asztalra letettél, habár ez nem túl sok
minden. Tudod, egy aranyos srác vagy, törődsz azzal, aki megérdemli.. még azzal
is aki nem … de a saját gondodat soha nem tudtad megoldani.
Kedves misi
Emlékszem rád abból a kocsmából, ahogy a nagy tömegben
egyedül ültél. Már-hogy… egy csapattal, de csak néztél előre és mosolyogtál.
Néha egy-egy pillanatra rám néztél és ez bőven elég volt ahhoz, hogy beléd
lássak. Szerencsés vagy, hogy ilyen családod van! Elfogadnak az összes
szarságoddal együtt. És törödnek veled.
Persze az is igaz, hogy ők sem tökéletesek. Egyikőjük sem. Mindenki
másban jó. Amikor figyeltem a családodat észrevettem, hogy a legnagyobb közös
benned és a testvéreidben az az, hogy nehezen kapaszkodtok fel a padlóról. És
drága barátom ez rád a leginkább jellemző.
Kedves Misi
Jó volt veled. Nem bántam meg egy percedet sem. Boldog voltam akkor is, amikor nem úgy látszott. Ideje kimondania valakinek, hogy túl sok és túl jó maszkod van. és pont ez az a dolog, ami miatt nem tarthatom veled tovább a kapcsolatot. Sajnálom. Nem vagy igazi!
Jó volt veled. Nem bántam meg egy percedet sem. Boldog voltam akkor is, amikor nem úgy látszott. Ideje kimondania valakinek, hogy túl sok és túl jó maszkod van. és pont ez az a dolog, ami miatt nem tarthatom veled tovább a kapcsolatot. Sajnálom. Nem vagy igazi!
Misi!
Felhúzol azzal, hogy még mindig nem tudod eldönteni, hogy ki vagy. Egyszer, valaki aki nem ismert azt mondta rád, hogy te az a tipikus ezer arcú egyéniség vagy. És eldöntötted, hogy melyik leszel valójában?
Nagyon színes életed lehetne, ha hagynád. Nagyon szép és
kedves kapcsolatokra tehetnél szert, ha hagynád. Tisztán látnál át a
szemüvegeden, ha tisztán tartanád! Nem kell mindig siránkozni.
Egy lány azt mondta egyszer, vagyis.. te mondtad, hogy az igazi
sikereidet egyedül érted el. Kell a Krízis? Kell a félsz, hogy alkoss? Lehet,
hogy kell, de ezúttal túl mélyen vagy! A szíved bánja. Emlékszel, hogy mit
mondott az orvos? „Nem ér meg egy szívinfartust egy……”.. Na és ha megtörtént
volna.. Tanulsz belőle?
Kedves Misi!
Kedves Misi!
Ne haragudj. Elragadtattam magam. Tudod nem azért búcsúzom
el tőled, mert rossz ember lennél, hanem mert te nem mersz elhagyni engem.
Valakinek lépni kell.
Végig néztem, ahogy felépítetted a várad. Szép vár volt,
ragyogott, sugárzott belőle az élet, csak aztán kiderült hogy hamis alapokon
fekszik… Csak egy kis szellő kellett és a fejedre szakadt a mennyezet. Mégis
milyen szép az őszi leveleket ábrázoló csillár… a Papírvirág, meg a rózsás
pléd. Képzeld el színek nélkül! Mert az a valóság. Az, amit te alkottál, az nem
más mint te vagy. Senki más nem tehet arról, ami most veled történik és fogd
fel, hogy senki más nem fog helyre tenni, mint te magad. Ezért is búcsúzom
tőled most.. Végleg. Én nem akarlak megjavítani! Ne változz meg, csak légy őszinte
magaddal. Jó ember vagy, de ne hagyd magad alant. Köszönöm, hogy eljutottál a levél
végéig.
Sok sikert Barátom
Szeretettel: Te magad
Varga Mihály